Évszázadokon át a festészet legfőbb feladata az volt, hogy a valóság illúzióját keltse egy sima, sík felületen. A modern kor alkotói azonban felismerték: maga az anyag, a felület domborulatai, barázdái és a rájuk vetülő fények önállóan is képesek mély érzelmeket kelteni anélkül, hogy konkrét formákat ábrázolnának. Számomra az egyik legmeghatározóbb inspirációt a magyar származású, Párizsban kiteljesedett festő- és grafikusművész, Anna Mark munkássága jelentette. Anna Mark és

A falak védelmeznek, elhatárolnak, ám amióta ember él a Földön, egy dologban sosem változtak: mindig vászonként szolgáltak. A barlangrajzok korától kezdve az emberiség ösztönös vágya, hogy a körülötte lévő felületeket megtöltse élettel, jelentéssel, textúrával és történetekkel. De vajon hogyan jutottunk el az ősi pigmentektől az antik mészvakolatokon át a modern terek letisztult, mégis mélyen texturált falfelületeiig? Nézd meg a videós összefoglalót: A fal és a tér díszítésén