Három apró skicc, rengeteg felismerés

Thumbnail-gyakorlat, ami megtanít látni, nem csak stencilezni.

Ha te is hajlamos vagy megcsinálni a nagy művet, aztán elbizonytalanodni, hogy jó-e, akkor ez a gyakorlat neked szól.

Olyan pici, olyan egyszerű, hogy szinte vicc kategória, pont ezért működik.

Néha nem az ezer hibát kell levadászni, csak kicsiben kell kipróbálni, hova húz a szem, mi működik, mi fullad be.

A vizuális gondolkodás egyik legjobb eszköze a thumbnail, a miniatűr előtanulmány. Nem kell, hogy szép legyen, nem kell kidolgozni. Épp ellenkezőleg: pár vonal, pár folt, és máris látszik, merre mozog a kép.

Most kérlek rajzolj három ilyen mini-kompozíciót :

✦ harmadolásra építve

✦ központi elhelyezéssel

✦ szándékosan rosszul (és majd javítod)

Igen, utóbbi szándékos. A rossz is tanít.

Amikor kész vagy, ne csak nézd meg őket, hanem figyeld a tested.

→ Melyiknél érzékeled, hogy visszahúz?

→ Melyik lazít, hagy levegőt?

→ Melyiknél érzed, hogy szétesik a fókusz?

Ez nem arról szól, hogy helyes-e vagy hibás, hanem arról, hogy belakod a kompozíciót. Rájössz, hogyan mozog benne a néző, hol érzi jól magát, hol akad el. A thumbnail egyféle nyelv: gyors, őszinte, következetes, nem szépít.

Az pedig a legjobb benne, hogy egy ilyen pici rajz még nem „drága”: nincs súlya, nincs tétje. A kísérletezés könnyű.

Mint amikor próbálsz egy hangot keresni a torokban, mielőtt énekelsz. Még nem koncert, még csak gyakorlod, hogy milyen hangot szeretsz.

Ha valamelyik thumbnail túl statikus, módosítsd. Ha a rossz túl rossz, javítsd. Nem kell sok idő, épp elég pár perc. A felismerés a lényeg, nem az esztétika.

A műhelyfüzetben ennek a feladatnak van saját oldala, hely a rajzoknak, rövid útmutató hozzá. Ez jelenleg csak az előfizetőknek érhető el, mert az igazi tanulás ott kezdődik, ahol a ceruza hozzáér a papírhoz.

Ha kipróbálod, írd meg, melyik kompozícióval volt a legerősebb élményed. Nem az számít, melyik lett "jobb", az számít, melyikből tanultál többet.

Irány a Substack